A Szuezi-csatornát 1869-ben nyitották meg. A Földközi-tenger és a Vörös-tenger összekötésének ötlete már a Kr. e. IV. században felmerült, Nekó egyiptomi király tervezte, de megvalósítani nem tudta. Kr. e. 500 körül, amikor a perzsák meghódították Egyiptomot, I. Dareiosz király megépítette a csatornát. Erről a görög krónikás, Hérodotosz is beszámolt. A csatorna áthajózásához négy napra volt szükség, mivel nem a legrövidebb útvonalon építették meg. Szélessége akkora volt, hogy két hárompárevezős csónak fért el egymás mellett. A római korban kijavították a csatornát, de azután újra elhomokosodott a meder. A későbbi korok tudását meghaladta a felújítás, karbantartás. A velencei dózsék, XIV. Lajos, vagy Napóleon sem tudta megvalósítani ez irányú terveit. Napóleon mérnökei több közbülső zsilipet akartak beiktatni, mert számításaik szerint a Földközi-tenger és a Vörös-tenger vízszintje között 10 méter a szintkülönbség, de tévedtek. Ezután még hosszú idő telt el a csatorna megnyitásáig. Ferdinand de Lesseps kairói francia konzul hosszas próbálkozások után 1854-ben meggyőzte a muzulmán helytartót Muhammad Szaíd pasát, és elkezdhette az építkezést. A csatorna kiindulópontját Szueztől északra jelölték ki, s azután egyenes vonalban a Timszáh-tavon, illetve a Keserű tavakon keresztül érte volna el a Földközi-tengert. Lesseps nem csak a pasa támogatását nyerte el, hanem francia részvényesekét is, akik befektették pénzüket az Általános Szuezi Tengericsatorna-társaságba. Nem vásároltak részvényeket a britek, pedig elsősorban az ő érdekük lett volna a csatorna megépítése, hiszen az Indiába vezető hajóutat 7343 kilométerrel lecsökkentette. A brit kormány mindent megtett a megépítés megakadályozására, fizikailag kivitelezhetetlennek, túl drágának nyilvánították. A munkálatok élén tíz évig Lesseps állt, akinek számtalan nehézséget kellett leküzdenie. A Szuezi-csatorna építésén kezdetben kényszermunkások dolgoztak, később gépeket állítottak be. Ez olyan mértékben javította munkakörülményeket, hogy Európából is kezdek jelentkezni munkások. A 25 000 ember vízellátása érdekében külön vízvezetéket kellett építeni. A Földközi-tenger menti végpontot, Port-Szaídot a semmiből építették fel. Elkészültekor a Szuezi-csatorna 161 kilométer hosszú, 8 méter mély és 22 méter széles volt. Tíz kilométerenként kitérőöblöket építettek. A csatorna mai szélessége átlagosan 200 méter, de sehol sem keskenyebb 15 méternél. A hajók 12 méter mély merüléssel haladhatnak rajta. A Szuezi-csatorna megtekintésére a hajóút a legmegfelelőbb. Port-Szaídból turistakirándulásokat is szerveznek. |