Folyók
A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Afrika területének közel harmadrésze lefolyástalan, tehát ezekről a területekről nem jutnak el a vizek a tengerbe, óceánokba. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Törcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.

● Nílus
Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető szerepet töltött be az egyiptomi kultúrában. Éves áradását Hápi isten személyesítette meg, a termékenység és a megújhodás istene. A Nílus név a görög Nelioszból ered, ami folyóvölgyet jelent.
Két fő forrásága van, a Fehér-Nílus és a Kék-Nílus. Az utóbbiból származik a Nílus vizének többsége, azonban az előbbi a hosszabb. A Fehér-Nílus Közép-Afrikából ered, legtávolabbi forrása Ruandában található, innen folyik észak felé Tanzánián, a Viktória-tavon és Ugandán keresztül, mígnem a szudáni főváros, Kartúm közelében találkozik a Kék-Nílussal.

● Niger
A Niger Nyugat-Afrika legfontosabb folyója. Hossza mintegy 4180 kilométer, ezzel a világ 11. leghosszabb folyója. Keresztülfolyik Guinea, Mali, és Niger államokon, Benin határán, majd Nigérián és sokágú deltával ömlik a Guineai-öbölbe. (Deltájának folyóit Olaj-folyókként ismerik). A Niger Afrika harmadik leghosszabb folyója, csak a Nílus és a Kongó hosszabb nála. Legjelentősebb mellékfolyója a Benue. A Niger medencéje 10 országra terjed ki, a kontinens 7,5%-át jelenti, és több mint 20 afrikai nép életének meghatározója.

● Zambézi
A Zambézi Afrika negyedik leghosszabb folyója és a legnagyobb, ami az afrikai kontinensről az Indiai-óceánba ömlik. A 2574 km hosszú folyó forrása Zambiában található és átfolyik Angolán és Zimbabwén, majd Mozambik területén az óceánba ömlik.
A Zambézi leglátványosabb szakasza a Viktória-vízesés, ami a világ egyik legnagyobbika. Jelentősebb vízesések a folyón a Chavuma Falls, Zambia és Angola határán és a Ngonye Falls, Sioma mellett Nyugat-Zambiában. Teljes hosszán a folyót csak öt híd keresztezi: Chinyinginél, Katima Mulilonál, a Viktória-vízesésnél, Chirundunál és Tetenél. Két nagy vízierőmű van a folyón, ezek a Kariba gát, ami Zambia és Zimbabwe energiáját szolgáltatja és a Cabora-Bassa gát Mozambikban, ami Dél-Afrikának ad energiát.

● Oranje
Az Oranje egy folyó Afrika déli részén, Lesotho, a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia területén.
Lesothoban ered a Drakensberge hegységben (a.m. Sárkányhegy), majd nyugatnak fordul, végigfolyik a Dél-afrikai Köztársaságon, majd az alsó szakaszán határfolyó Dél-Afrika és Namíbia között. Oranjemundnál torkollik az Atlanti-óceánba, tölcsértorkolattal. Teljes hossza 2100 km. Vízgyűjtő területe 855 000 km². Hajózásra a nagy szintingadozás, homokzátonyok, kanyarok valamint a zuhogók és vízesések miatt teljes hosszán alkalmatlan.
Csak 1760-ban fedezték fel az európaiak. Nevét a holland uralkodóházról, az Orániaiakról kapta. Jelentése narancssárga, a holland királyi család hivatalos színe.

● Limpopo
A Limpopo folyó Afrika déli részén, a Dél-afrikai Köztársaságban, a Witwatersrand hátságon ered, Johannesburg közelében. Mozambikban Xai-xainál torkollik az Indiai-óceánba. Teljes hossza 1750 km, vízgyűjtő területe 413 000 km². Nevének jelentése sotho nyelven a „zuhatag folyója”. A Zambézi után ez a folyó Afrikának az Indiai-óceánba ömlő második legnagyobb folyója.

● Okavango
Az Okavango folyó Afrika délnyugati részén, amely abban különbözik sok más „társától”, hogy nem vízbe torkollik.
A Zambézi, az Oranje és a Limpopo után Afrika déli részének legnagyobb „vize”. Angola területén, Huambo várostól 40 km-re keletre, a Bié-fennsíkon ered Cubango néven, majd határfolyó Angola és Namíbia között. A Caprivi-sávot érintve Botswana földjén „torkollik” a Kalahári-sivatagba. Csodálatos deltája állatok millióinak, és nem kevesebb mint hét nemzeti parknak ad otthont. Becslések szerint évente mintegy 11 milliárd m³ vizet nyel el a Kalahári-sivatag, amit az Okavango szállít.
Hossza 1600 km. Vízgyűjtő területe 154 000 km². Jelentősebb helységek a folyó mentén Rundu, Shakawe és Maun. Fő mellékfolyója a Cuito.
Az Okavango folyó vizén Angola, Namíbia és Botswana vitázik.

Tavak
Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-Afrikai-árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legmélyebb (és a második legnagyobbja) a Tanganyika-tó. A legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi a Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malawi-tó 29 600 km²-rel.