Karnak körülbelül 600 kilométerre található Kairótól, Asszuántól pedig 200 kilométerre. Repülőgéppel Asszuánból és Kairóból egyaránt megközelíthető. Kairóból az utazás busszal és vonattal egyaránt lehetséges. A Níluson hajóval is el lehet jutni a karnaki templomokhoz.
A karnaki templomok Egyiptom legnagyobb templomai, melyet közel 2000 éven át építettek. Théba, melyet a görögök Weset, a biblia No néven nevez, a Nílus keleti partján fekszik Luxor és Karnak közelében. Kr. e. 2000 körül lett Egyiptom székhelye, és az Újbirodalom korában is az maradt. Az asszírok Kr. e. 663-ban elpusztították a környező településeket, de a karnaki templomok udvaraikkal, oszlopaikkal, termeikkel, obeliszkjeivel ma is lenyűgöző látvány nyújtanak az ide utazó turisták számára. A legnagyobb építmény az Amon, a szelek és az ég urának tiszteletére emelt szentély. Amont embertesttel és kosfejjel ábrázolták, fején a napkoronggal. Az Újbirodalomban Amont már főistennek tekintették, és Rével a Napistennel azonosították. I. Thotmesz fáraó uralkodásától at Amon-szetélyt bővítették. A kultuszhely központjának különböző részeit Pilonokon, kapuépítményeken keresztül közelíthetjük meg. 10 pilont találhatunk Karnakban, melyeken belépve egyre sötétebb, zártabb helyiségeken keresztül juthatunk a központi szentélybe. Kosszfinxek sorából álló út köti össze a luxori templommal, melynek hatalmas pilonja ma is áll. 43,6 méter magas, a két oldalon a felfelé keskenyedő csonka gúla alakú faltömbje 113 méter hosszú, vastagsága 15 méter. Oszlopos folyosó vezet a Nagy Udvarhoz, ahonnan két másik templomhoz érünk. A második pilonon keresztül jutunk az 5000 négyzetméteres oszlopcsarnokba, melynek tetőzete teljesen hiányzik. Építésekor 24 méter magas volt, 134 oszlop 16 sorban helyezkedett el. Az oszlopok átmérője elérte a 10 métert. A oszlopfejezeteket papiruszvirágok és bimbók díszítették. A harmadik pilon a központi udvar kapuja, további három kapun keresztül juthatunk el a Bárka-szentélybe. A thébai istenhármasság: Amon, felesége Mut, és fiuk Honszu csónakjait őrizték itt. A szentélyeket gondozott kertek és tavak kötötték össze, melyeknek ma már nyomát sem láthatjuk. A romokra a Szent-tó partjáról remek kilátás nyílik. Luxorban az Amon-háreme nevű templom érdemel említést. Az építkezés több évszázadon át tartott. II. Ramszesz életnagyságú szobrát és domborműveit láthatjuk itt. Az Újbirodalomban a királyokat a Nílustól nyugatra fekvő Királyok Völgyében temették el. Legnevezetesebb Tutanhamon fáraó sírja, ahol a felnyitásakor temérdek mennyiségű kincset találtak. Tutanhamon 18 évesen halt meg, mumifikált holtteste ma is a koporsójában fekszik a síremlékben. A leleteket a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzik. Csak sejteni lehet, hogy a Tutanhamonnál jelentősebb fáraók síremlékei milyen hatalmas mennyiségű kincset rejthettek. Ezeket azonban a sírrablók kifosztották. A síremlékek freskói a túlvilági életet a Halottak Könyve alapján mutatják be. Egyes freskók pedig a mindennapi életet ábrázolják.
A Nílus nyugati partján Luxor közelében két hatalmas ülő szobor III. Amenhotep fáraót ábrázolja, ezek őrizhették a halotti templom bejáratát. |