Az afrikai vallások többsége rendelkezik egy sajátos történettel, teremtésmítosszal a világ kialakulásával, illetve az emberiség eredetével kapcsolatosan. Meglepő módon az egyik legelterjedtebb teremtéstörténet nagy hasonlóságot mutat a bibliai bűnbeesés leírásával. Ezen ősi mítosz szerint az emberek valaha az istenekkel éltek együtt, ám ezt a békés kapcsolatot az emberek egy megbocsáthatatlan bűn elkövetésével megrontották, amiért büntetésből az Isten a földre száműzte őket.

További érdekesség, hogy egy nyugat afrikai népcsoport, a dogon-törzs egyik mítosza és a bibliai Noé története között is világos párhuzam vonható. A mítoszban kis eltérésekkel a Föld benépesítésének számunkra ismerős története elevenedik meg. A dogonok valaha Ammon isten mellett éltek az égben, de a törzs tagjai egyszer elhatározták, hogy elhagyják az istent, és alászállnak az égből. Minden állatból összegyűjtöttek egy hím és egy nőstény példányt, magukhoz vettek az égi növényekből is egyet-egyet, majd beszálltak egy óriási piramisba, amellyel egy szivárványon keresztül leereszkedtek a Földre. A megérkezés után szabadon eresztették „rakományukat”, melyek hamarosan benépesítették a Földet.

Sok afrikai népcsoport a világ létrejöttét az általuk isteneknek tartott égitestek vetélkedésével magyarázza. A legelterjedtebb anekdota a Nap és a Hold versengését örökíti meg, melynek során a Hold kiütötte a Napot az égről, a Nap pedig sárral fröcskölte be a Holdat. A gigászi csata végeredménye az lett, hogy a két égitest végül megosztotta egymás között a horizontot, és ezentúl nappal a Nap, éjjel pedig a Hold uralkodott.