A mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.

Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihat Csádra is, Egyrészt sok menekültet kell ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.