A nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj.

Afrikában a Szaharát és a kontinens déli részét kivéve mindenhol előfordul. Madagaszkáron is megtalálható. Melegvizű folyópartokon, vagy tavaknál él, a víz kiszáradása esetén elvándorol.

Nem nevezhetőek társas állatoknak, annak ellenére, hogy néha csoportosan vadásznak. Bár élőhelyükön viszonylag kis területen több egyed is él, ám egymással szemben nagyon territoriálisak, és egy adott folyószakaszon, vagy tavi partszakaszon szigorú rangsor alakul ki közöttük. A felnőtt egyedeknek gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, ám a tojásokra és a fiatalokra a varánuszoktól a mongúzokon át a hiénákig sok állat jelent veszélyt.

A fiatalok eleinte vízi gerinctelenekkel táplálkoznak, de hamarosan áttérnek a kisebb gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők) fogyasztására.

A kifejlett állatok nagytestű emlősöket is zsákmányul ejtenek: antilopokat, zebrákat, fiatal vízilovakat, de akár nagymacskákat is sőt, néha embert is zsákmányolhatnak. Táplálékuk nagy részét azonban még ekkor is halak és egyéb kisebb gerincesek képezik. Gyakran előfordul, hogy csapatosan vadásznak. Így például előfordul, hogy több egyed együtt tereli össze a halakat, majd a köztük meglévő rangsor alapján fogyasztanak az összeterelt halrajból.

Erős állkapcsával megragadja, majd a víz alá húzza áldozatát és az ott megfullad. Mivel rágni nem tud, a nagyobb állatokat többen összefogva tépik szét, jellegzetes forgás közben. A krokodiloknak szélsőséges hőmérsékletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundikál, a forró nap elől az árnyékba menekül vagy a vízbe merül.

Bár egyes területeken számuk megfogyatkozott, a megfelelő védelemnek is köszönhetően nem tekinthetőek veszélyeztetett fajnak. Vadon élő állományukat mintegy 250 000-500 000 példány alkotja. Az emberek  azonban sok helyen vadásszák: elsősorban a bőrük miatt, másrészt pedig azért, mert veszélyt jelenthetnek rájuk és háziállataikra. Többnyire visszaszorulóban van a bőrükkel való illegális kereskedelem. Megfelelő természetvédelmi programok jelenleg elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában zajlanak, a jövőben mindenképpen szükséges lenne ezek kiterjesztése Közép- és Nyugat-Afrikára.

Az ókori Egyiptomban a krokodilt egyaránt gyűlölték és tisztelték, templomokban tartották, istenekként tisztelték, haláluk után pedig őket is bebalzsamozták.

A krokodilok állatkerti tartására a látogatók részéről – legalábbis a hüllők közül – a legnagyobb az igény. Hatalmas méretükkel, valamint ragadozó – sőt, akár emberevő – voltuk miatt lenyűgözik az embereket. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a krokodilok több faja az emberi tevékenységek hatására lett veszélyeztetett, így a nílusi krokodil bemutatása is környezettudatos viselkedésre nevel. A nílusi krokodil világszerte gyakori állatkerti állatnak számít, Magyarországon azonban csak két állatkertben láthatóak: Budapesten és Debrecenben.