Az egyiptomi arab nyelv az arab nyelv Egyiptomban használt változata, az afroázsiai nyelvcsalád  része. Kialakulása az egyiptomi iszlám hódítással egyeztethető össze, ekkoriban nagyon sok elemet, főleg szavakat vett át a mostanra szinte kihalt (illetve a kopt ortodox egyházban szertartási célokra használt) kopt, vagy más néven egyiptomi nyelvből, amely szintén rokonságban áll az arab és más sémi nyelvekkel. A századok során, részben a hódítók révén az egyiptomi arabot török, francia, olasz és angol hatások is érték, utóbbi a gyarmati időszakra tehető. Egyiptom lakosságának java része, azaz 54 millió ember használja elsősorban a mindennapi életben, mivel az egyiptomi arab nem hivatalos, nincsenek irodalmi normái.

Kivándorlók révén még más kontinenseken, és az arab világ egyéb országaiban is beszélik.

Bár nincs hivatalos státusza, ennek ellenére nem pusztán beszélt nyelv, mert Egyiptomban a média is szívesen használja, külön újságok, reklámok, sőt képregények íródnak egyiptomi arab nyelven, számos író alkot szépirodalmi műveket, színdarabokat, verseket, addig az élet más területeit, mint a közoktatást és a hivatali szektorokat a klasszikus sztenderd arab nyelv uralja. A politikusok is gyakran mondják a beszédjüket egyiptomi arabul, hogy a lakosság kevésbé tanultabb része minél jobban megértse őket. Írásos forrásai az egyiptomi arabnak azonban már elég régre nyúlnak vissza. Már a középkorban is előfordult, hogy akár a kalifák egy-egy rendelkezésüket egyiptomi arab nyelven íratták meg. A 20. századtól történtek lépések annak érdekében, hogy az egyiptomi arabot külön szabályozzák, ahogy azt a máltai nyelvvel is tették. Ennek fő szószólói között voltak Ahmed Lufti el-Szajed az egyiptomi egyetem néhai elnöke, Szalama Moussza újságíró, akik európai példák hatása alá került. Az iszlám konzervatizmus befolyása és az pánarab érzület miatt ez máig nem történt meg, önmagában ez nem változtatott azon, hogy az irodalmi élet és a média továbbra is aktívan foglalkozhasson az egyiptomi arab nyelv ápolásával, jóllehet Nasszer elnök makacsul próbálta a klasszikus arabot az élet minden részében egyeduralkodóvá tenni. Nasszer az arab egységről szövögetett terveket, így világos, hogy az arab nyelv ezen változatait el kell tüntetni, mert ezek csak „puszta nyelvjárások,” a Korán nyelve pedig szent nyelv. Nasszer halálát követően az egyiptomi arab használata a kulturális körökben egyre inkább erősödött. Napjainkban is terítéken van a kérdés, vajon miként lehetne használni az egyiptomi arabot: legyen hivatalosan is államnyelv, vagy pedig maradjon a klasszikus arab.