A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.

Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt. Mindenkori első emberét hagyományosan a szunniták legfőbb vezetőjének tartják (ilyen hivatalos cím nem létezik). A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.

Bár nem túl gazdag ország, Egyiptomban nem kevesebb mint 30 műholdas csatorna üzemel, és évente több mint száz film készül, immár az új stúdiónegyedben is, amelyet „a Kelet Hollywoodjának” neveznek. A filmiparban fő versenytársai a térségben a Perzsa-öböl államai és Libanon. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház.

Egyiptom az egyetlen Muszlim ország, ahol megünneplik a Húsvétot, körülbelül 4000 éve!

Ókori egyiptomi öltözködés
A férfiviselet legfőbb darabját a test köré tekerték majd csomóra kötötték.

A nők legfőbb ruhadarabja a pántokkal megtartott, egyenes Nehé-ruha volt. Ez az egyszerű öltözék az Ó- és Középbirodalomban is minden társadalmi osztály ruházata volt. Tulajdonképpen egy hengeres ruhadarab, amely a mell alatt kezdődött, és széles szalaggal rögzítettek vállban. Szinte mindig fehér, és a díszítése is ritka. Anyaga lenvászon. Gyapjú is valószínűsíthető, mivel azonban sírmellékletbe állati eredetű dolgokat tilos volt elhelyezni, kevéssé ismert. A szolgálók gyakran viseltek színes, geometrikus mintájú szoknyát.

Télen és a hűvös estéken nagykendőt, köpenyt terítettek magukra. Ilyen azonban ritkán látható a sírfestményeken, feltehetőleg, mert jó időre számítottak a túlvilágon.

Nehéz, izzasztó vagy piszkos munkákhoz a férfiak kötényt, vagy ágyékkötőt viseltek, a nők rövid szoknyát vettek fel.

Nyaranta a gyerekek általában meztelenül szaladgáltak. Többnyire borotvált fejükön csak egyetlen hosszú tincset, az ifjúság fürtjét hagyták meg.

A menyasszonyok gyöngyös ruhát is viseltek. A gyöngyszemeket vagy felvarrták a kelmére vagy egybefűzték, és úgy aggatták a ruha fölé. Középbirodalmi divat szerint a hajat kitöméssel dúsították vagy ékszerekkel díszítették. Ekkor már ritka a rövid haj, a félhosszú, befont paróka, és a hosszú, fonatos hajviselet jött divatba. Csíkos, kockás, rombuszmintás vagy egymásra boruló ruhát is viseltek.

A parókaviselet már ekkor általános volt. Fejüket sokszor borotválták (általában minden testszőrzetet eltávolítottak), és a paróka a tűző nap ellen védett. Az óbirodalmi női hajviselet rövidre vágott frizura volt, bár az ábrázolásokon nem mindig egyértelmű, hogy saját hajat, vagy parókát látunk-e.

Az Ó- és Középbirodalom korában nem volt általános a lábbeli hordása, inkább afféle státuszszimbólum volt, amelyet külön szolga hordozott a nagyurak után. Ennek ellenére gyékényből vagy papiruszból font saruk, bőrcipők és csizmák is ismertek a leletanyagból.

Újbirodalom
Az Újbirodalom kora jelentős változásokat hozott a divatban. A nemesúr szívesen húzott hosszú köntöst ruhája fölé. Divatos volt a bő, vékony köpeny.

A nők egyenes ruhája redőzötté vált, később ujjakat is varrtak hozzá, amelyek szintén redőkben omlottak a felkarra. A vállkendőt egyetlen anyagdarabból tekerték a test köré, s mell alatt megcsomózták. Már gyakran inget viseltek alsóruhaként. Szíriai hatásra díszítések, szegélyek kerültek rá, a hossza erősen változó volt.

Az Újbirodalom hajdivata a hosszú, sok fonattal, fürttel cifrázott hajviselet volt.

Tutanhamon sírjából százszámra kerültek elő a kis aranyérmék. Mindegyik át volt fúrva, ami arra vall, hogy ruhára varrhatták fel őket dísznek. (A gombot még nem ismerték.)

Az ábrázolások tanúsága szerint a királynék ünneplőjét toll díszítette. Alighanem a fáraók is viseltek tolldíszes köpenyt.

Görög-római kor
A görög-római korban a divat eklektikussá változott.