Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média. Jelentős bevételi forrást jelent a több mint 5 millió külföldön (Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében és Európában) dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz.

Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagy mértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült Asszuáni-gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten (bár az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása nem volt kedvező), a gyors népességnövekedés (az arab világban a leggyorsabb) továbbra is problémát okoz az élelmiszerellátás terén, és a társadalmi feszültségek egy része is erre vezethető vissza.

A kormány az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett a gazdasági reform érdekében. (Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb segélyt az USA-tól.)

Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Régen egyiptomi gyapotot használtak a brit textiliparban, lévén hogy Egyiptom brit gyarmat volt. Mára a gyapot szerepe csökkent.

Egyiptom főként a csemegeszőlők termesztésére berendezkedett szőlészeteket tart fent mezőgazdaságában. A csemegeszőlők termesztésének és importjának 80%-át két fő fajta, a piros húsú „flame seedless” és a fehér húsú „sugraone” teszi ki. Mindkét fajta magnélküli, mézédes, roppanós, vastagabb héjú. Gazdag és telített ízvilágukkal igen közkedvelt fajtának számítanak.

Kereskedelem
A kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat külön minisztérium koordinálja, még az EU tagságunk előtt velünk is rengeteg kétoldalú kereskedelmi kapcsolat született. Kőolajtermékeket, gyapjút, textilt exportál elsősorban az EU felé (47%), de a vevők között van az USA (14%),és közeli szomszédja, Törökország is(8%). Fő behozatali forrása szintén az európai országokhoz kötődik (42%), kedvelik az amerikai termékeket (16%), de egyes ágazatokban (elektronika, finommechanika) inkább Japánnal üzletel (5%). Néhány jellegzetes adat: a kitermelt 6 milliárd barrel olajból mindössze 300 milliót dolgoz fel, a többit eladja nyersolajként. A halászatból mintegy évi 300 ezer tonna hal kerül külföldre részben feldolgozva, részben jegelve.