Algéria modern kulturális kisugárzásának meghatározó eleme a rai zene, amelynek több meghatározó sztárja (így például Cheb Khaled, a rai királya) is algériai származású.

Oktatási rendszer
Általános tankötelezettség 6-tól 15 éves korig van. A képzettségben jelentős az eltérés a férfiak és a nők, illetve város és vidék között. A felnőttoktatás s a nagyobb beiskolázás eredményeként az analfabéták aránya ma már kb. 50%. Az országban tíznél több egyetem van; az elsőt 1879-ben alapították Algírban.

Tudomány
Az iszlám térhódításával felvirágzott az országban a tudomány is. Ibn Rushd (Averroes) a 12. században igyekezett Arisztotelész filozófiáját az újplatonikus gondolkodással és az iszlám vallással összhangba hozni s Európában elterjeszteni. Ibn Khaldum a 14. században összehasonlító történeti módszerrel kidolgozta a különböző népek kultúrkörének elméletét, amely szerint a történelem, törvényszerűen alakult a kezdettől, a nomád életmódtól a városi luxusig.

Tilimsenben, Béjaiában, Constantine-ban jelentős iszlám egyetemeket alapítottak. Ezek a medreszek egyaránt foglalkoztak a vallással és a tudományokkal. Pompás épületeik részben mindmáig fennmaradtak.

Művészetek
Algéria nem csak az algériai irodalom számára adott nagy neveket, hanem a világirodalom számára is három nyelven: arabul, berber nyelven és franciául. Az algériai irodalom legkiemelkedőbb alakjai: Albert Camus, Mohammed Díb, Ásszija Dzsebár, Mulúd Feraún, Mulúd Maammeri, Ben Badisz, Mohammad al-Id Hammu, Mufdi Zakarijja, Marcel Moussy, Malek Haddad, valamint Káteb Jászín, E.Robblès és J.Roy.

Hagyományok, néprajz
Közép- és Dél-Algéria különböző berber törzsei között jelentős kulturális különbségek vannak. A Souf vidék nagyrészt banu hilal törzsből származó lakosai ma már letelepedtek, de őrzik az antik Karthágó-korabeli erkölcseiket és szokásaikat. Guemarban, Débilában és Behimában az év legforróbb időszakában ülik meg a Siouf-Bébila ünnepeket, amely valószínűleg az ősi Jupiter-kultuszban gyökeredzik. Az ünnep során, amikor leszáll az este, a résztvevők lecsúsznak a magas dünékről, ami különös, zengő "dallamot" hoz létre: ezt misztikus zenének vélik.

M'Zabban az ibaditák iszlám szektájához tartozó mozabiták több mint ezeréves, szigorúan hierarchikus közösségben élnek. A tuaregeknék is szigorú kasztrendszer honos; csak az imohagh elnevezésű nemességnek van joga a tevetenyésztésre és földtulajdonra. A kézművesek a legalsó kaszthoz tartoznak; mint "megvetettek" (inádok) a rabszolgáknál is alsóbb rendűek. A móroknál gyakori a többnejűség, a tuaregek viszont egynejűek, s a férfiak is elkendőzik az arcukat.