Gazdasága: agrár-ipari ország.
Algéria az afrikai kontinens fejlettebb országai közé tartozik. A gazdaságilag aktív népességen belül az agrárkeresők aránya az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent, a bányászatban és az iparban dolgozók aránya már meghaladja a mezőgazdaságban foglalkoztatottakét. A munkaerőhelyzetet kettősség jellemzi; a szakképzett munkaerő hiánya és a szakképzetlenek nagyarányú munkanélkülisége; több tízezer kvalifikált európai dolgozik az országban, s két milliónál is több szakképzetlen algériai kénytelen Francia- és Olaszországban munkát vállalni (gyarmati időkben az arab műszaki értelmiség létrejöttét mindenáron megakadályozták). A függetlenség elnyerése után Algériában néhány gazdasági ágazatban államosítottak. A nyolcvanas évek eleje óta azonban a gazdasági liberalizálás, a magánszektor fejlesztése a cél.

Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Az összterületnek csak a 3,5%-án folyik növénytermesztés, 15%-a legelő, 2%-a erdő, a többi egyéb, főleg sivatag. Az ország az élelmiszer szükségletének csak a töredékét tudja megtermelni. A partvidéken és a hegységek völgyeiben szőlőt, búzát, árpát, burgonyát, narancsot, paradicsomot, olajbogyót és datolyát termesztenek. A kiterjedt paratölgy erdők Algériát a világ egyik legnagyobb parafatermelőivé teszik. A déli oázisok jellegzetes haszonnövénye a datolya. A világ második datolyatermelője Algéria. Juhot, kecskét legeltetnek a hegységek lejtőin és a Sott-fennsíkon. A helyenként tartott szarvasmarhán kívül, a teherhordásra használt szamár és teve érdemel még említést.

A földreform során a volt gyarmatosítók birtokait önigazgató paraszti kollektívák (szövetkezetek) vették át. Az arab-berber nagybirtokokat felszámolták. A földbirtokok felső határát a gabonaföldeknél 50, a szőlőknél 20, a kerteknél 5 hektárban maximálták. Az így nyert területeket, valamint a művelés alá vett szűzföldeket a földnélküliek és a kisparasztok kapták meg. A gazdálkodás színvonala a kisbirtokokon alacsony, a gépesített, kemizált nagyüzemek termelékenysége nagyobb.

Ipar
A szénhidrogének bányászata alkotja az ország gazdaságának gerincét. A költségvetés bevételének 60%-a, a GDP 30%-a, az export pedig több mint 95%-a származik ezekből. Földünk 5. legnagyobb földgáz- és 14. legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, a 2. legjelentősebb földgázexportőr. A kőolaj és a földgáz szinte kizárólagos szerepet játszik a gazdaság finanszírozásában. A fokozatos államosítások után az egész kőolaj- és földgázipar az állam kezében összpontosul. A kőolajtermelés négy mezőn folyik. Hászi-Meszud 45%-át, Edzsele és Hászi-el Gászi 20-20%-át, míg a partvidékhez legközelebb fekvő Lagvát 15%-át adja a kőolajtermelésnek. A kőolaj vezetékeken keresztül kerül a tengerparti finomítókba (nyersolajfinomító kapacitása a legnagyobb Afrikában), illetve a kikötőkbe. A földgáz csaknem egésze Hászi-R'mel környékéről származik, s két vezetéken át jut el a tengerpartra. Az egyéb ásványkincsek közül a vasérc (Dzsebel Venza, Orán, Szkikda, Benisaf), az ólom és az antimon (Tell-Atlasz), valamint az urán-, a platina- és a volfrámtermelés (Ahaggar) jelentős; A Tebessza körzetében bányászott foszfát döntően exportra kerül.

A villamosenergia-termelés csaknem egészét szénhidrogén-alapú hőerőművek szolgáltatják. Az első kísérleti atomreaktort argentin segítséggel építették és 1989-ben helyezték üzembe a főváros szomszédságában. Nyersvasat és acélt Annába kohójában állítanak elő, de fémfeldolgozása nem jelentős. Gépipara jobbára a hajójavításra (Algír, Orán, Szkikda, Annába) és mezőgazdasági gépek előállítására szorítkozik. Algírban és Annabában francia alkatrészeket összeszerelő autógyárak működnek. Arzév, Bedzsája és Algír finomítói évente több millió tonna kőolajat dolgoznak fel. A foszfátot ugyanezen városok műtrágya gyárai hasznosítják. A malom-, hús- és tejipar, valamint a halkonzervgyártás a tengerparti nagyvárosokban (Algír, Orán, Annába, Szkikda) tömörül. Az 1960-as és 1970-es években végigvitt nagy beruházások csak részben hoztak sikereket, ugyanakkor nagy mennyiségű hitel felvételével jártak együtt. Összes külső adósságállománya meghaladja a 25 milliárd USD-t, ami a GNP 50%-a. A kormányzat a gazdasági szerkezet diverzifikálása érdekében támogatja a kőolajszektoron kívüli hazai és külföldi beruházásokat. Mindez csak mérsékelt eredményeket hozott: a munkanélküliség továbbra is meghaladja a 30%-ot.

Kereskedelem
Algéria 2001-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unióval, ami a külkereskedelem növekedését eredményezi. A GNP értéke: 50,4 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 1630 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 17%, ipar 33%, szolgáltatás 50%.

Exportjában a kőolaj, a földgáz és ezek termékeinek szerepe szinte kizárólagos (97%). Ezeken kívül egyes mezőgazdasági termékek (zöldség, déligyümölcs, bor) kerülnek csak kivitelre. A mezőgazdaság háttérbe szorulása az ország importjában is megmutatkozik: az élelmiszerek a behozatalnak mintegy negyedét teszik ki. Behozatalra szorul az ország gépekből, ipari berendezésekből és fogyasztási cikkekből is. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európai Unió országai (Franciaország, Németország stb.) mellett az USA és Brazília.

Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét a nagy kikötőkön (Algír, Szkikda, Annába) keresztül bonyolítja le, amelyekhez vasútvonalak és jól kiépített közutak vezetnek.