A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai-öbölben.
Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progres (franciául: Egység, Munka, Fejlődés)
Nemzeti himnusz: La Congolaise
Fővárosa: Brazzaville
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: francia
Beszélt nyelvek: kikongó, lingala, szangó, más törzsi nyelvek
Népsűrűség: 8,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület: 342 000 km²
Az országnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont észak felé messze benyúlik a szárazföldbe (1200 km). Keleti határát két nagyobb folyó, a Kongó és az Ubangi jelenti. A tengerparthoz közel a Mayombé hegység emelkedik ki kristályos kőzeteivel, az ország legnagyobb területeit azonban lapos fennsíkok és mocsaras völgyek teszik ki. A természetes növénytakarója változatos, a szárazabb déli területeken a szavanna, míg az északi, csapadékosabb területeken az esőerdő a jellemző.
Éghajlat
Egyenlítő menti helyzete miatt a hőmérséklet egész évben egyenletes. A nappali hőmérséklet általában 24 °C, miközben a levegő páratartalma magas. Éjjel 16 - 21 °C-ra hűl a levegő. Az éves csapadékennyiség a parti sikságon 1000 mm körüli, az ország központi vidékén 2000 mm-t meghaladja. Időben viszont nem egyenletesen oszlik el: a legszárazabb hónap június és augusztus, a legesősebb november.
Élővilág, természetvédelem
Az ország legnagyobb része a trópusi esőerdők zónájába esik. A síkságokon nagyon nehezen járható mocsarak alakultak ki, amelyek védelmet nyújtanak ritka állatoknak is. Ilyen például a gorilla.
A környezetet veszélyezteti a faipar és más iparágak, amelyekről viszont az ország nem mondhat le népének szegénysége miatt. Súlyosbítja a helyzetet a hatékony kormányzat hiánya, a döntések átláthatatlan módja.
Történelem
A térség legrégebbi lakói a pigmeusok. A bantu vándorlás idején bantuk váltották fel, olvasztották be őket. A bakongó nép egy bantu csoport, amely a mai Angola, Gabon és Kinshasa-Kongó egy részén is letelepült. Több bantu királyság épített ki kereskedelmi kapcsolatokat a Kongó folyó vízvidékével, a legnevezetesebbek: Kongo, Loango, Teke. Az európaiakkal a kereskedelmi kapcsolat a 15. század végétől kezdve gyorsan kiépült - a belső területeken foglyul ejtett rabszolgákkal kereskedtek. A partvidék a transzatlanti rabszolgakereskedelem kiinduló pontja volt. Ez a kereskedelem a korai 19. századig folyt és végül aláásta a bantu királyságok erejét.
A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. 1997-ben egy rövid polgárháború után a korábban marxista Denis Sassou-Nguesso elnök került hatalomra. |