A Virunga Nemzeti Parkot Afrika többi nemzeti parkjától az aktív tűzhányók láncolata és élőhelyei rendkívül nagy változatossága különbözteti meg: sztyeppéktől, szavannáktól és láva borította síkságoktól, mocsaraktól, mélyföldektől és afromontane erdőktől kezdve a Rwenzori-hegység egyedülálló Afro-alpesi növényzetéig és jégmezőiig, melyek több mint 5000 m-es csúcsokig nyúlnak. A park területén van a látványos Rwenzori és Virunga Massif, Afrika két legaktívabb tűzhányójával együtt. Az élőhelyek nagyfokú változatossága kivételes biológiai sokszínűségnek ad otthont, köztük csak itt élő valamint ritka és globálisan veszélyeztetett fajokkal, mint a hegyi gorillával.

Világörökség, VII. kritérium, (természeti szépségek)
    A Virunga Nemzeti Parkban található Afrika egyik legszebb hegyi tájegysége. A hatalmas Rwenzori-hegység a maga hófedte csúcsaival, meredek lejtőivel, völgyeivel, a Virunga-hegység tűzhányóival, kivételes természeti szépségű. A hegyeken Afro-alpesi növényzet él, óriás hangákkal, lobéliákkal és sűrű erdővel benőtt lejtőkkel. A néhány évente kitörő aktív tűzhányók alakítják a kivételes szépségű tájat. A park további látványosságokat is rejt, mint például a Sinda és Ishango területek eróziós völgyeit. A területen nagy számban élnek állatok, elefántok, kafferbivalyok, a közönséges mocsáriantilop, valamint Afrika legnagyobb sűrűségű víziló állománya is itt élt. Az Edward-tó partjain továbbá a Rwindi, Rutshuru és a Semliki folyók mentén kb. 20 000 egyed élt. 1996-ban az itt élő vízilovak mintegy 95%-át lemészárolták. A mészárlásért a kongói félkatonai szervezeteket teszik felelőssé, melyek tagjai a vízilovak húsát megették, illetve agyaraikkal együtt eladták.

Világörökség, VIII. kritérium, (földtörténet)
    A Virunga Nemzeti Park a Nagy-hasadékvölgy Albert-hasadékának közepén fekszik. A park déli körzetében a földkéreglemezek távolodása következtében létrejövő földkéregmozgás hozta létre a Virunga hegyvonulatot, melynek nyolc tűzhányója közül hét teljesen vagy részben a park területére esik. Ezek között található Afrika két legaktívabb tűzhányója, a Nyamuragira és a szomszédos Nyiragongo, melyek ketten felelősek az afrikai kontinens történelem által ismert kitöréseinek 20%-áért. Jellegzetességük a különösen folyékony, lúgos kémhatású láva. A Nyiragongo tűzhányó kráterében csaknem állandó lávató található, melynek időszakos kiáradása katasztrofális volt a helyben élők számára. A park északi körzete Afrika legnagyobb jéggel borított területe, a kontinens egyetlen igazi alpesi területe. Ez a körzet szomszédos az ugandai Rwenzori-hegység Nemzeti Parkkal, mely szintén a világörökség részét képezi. A parkban található Afrika harmadik legmagasabb hegycsúcsa a Margherita-csúcs (5109 m).

Világörökség, X. kritérium, (biológiai sokszínűség)
    Az óriási magasságkülönbségeknek (680 m-től 5109 m-ig), a csapadéknak és a talajnak köszönhetően a Virunga Nemzeti Parkban a növényzet és az élőhelyek nagyon változatosak, melynek eredményeképpen Afrikának ebben a parkjában a legnagyobb a biológiai sokszínűség. Több mint 2000 magas növényt azonosítottak, melyek közül 10% csak az Albert-hasadékban él. A növényzet kb. 15%-a Afromontane erdő. Az Albert-hasadékban több, csak itt élő gerinces faj él, mint bárhol az afrikai kontinensen. A parkban 218 emlős faj, 706 madárfaj, 109 hüllő és 78 kétéltű faj él. A park otthon nyújt 22-féle főemlősnek, közöttük három emberszabású majomfajnak: a hegyi gorillának (Gorilla beringei beringei), a keleti síkvidéki gorillának (Gorilla beringei graueri) és a keleti csimpánznak (Pan troglodytes schweinfurthi); a világ még szabadon élő hegyi gorilla populációja itt él. A park szavannás területei a patások változatos populációjának adnak élőhelyet. A patások között megtalálható az okapi (Okapi johnstoni), mely csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban él, és a Rwenzori-hegységi bóbitásantilop (Cephalophus rubidus), melynek élőhelye a Rwenzori-hegység. A park nedves területei mérsékelt égövi madárfajok telelőhelyei.