A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Két önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho és Szváziföld. Afrika egyik legfejlettebb állama.

Nemzeti mottó: Diverse People Unite
Nemzeti himnusz: Nkosi Sikelel' iAfrika

Fővárosa
- Fokváros (törvényhozás)
- Pretoria (közigazgatási)
- Bloemfontein (bírói)
Államforma: szövetségi köztársaság
Hivatalos nyelv: angol, afrikaans (búr), 9 bantu nyelv
Népsűrűség: 36 fő/km²

Földrajzi adatok
Terület: 1 219 912 km²

Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (Tű)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található a Jóreménység-fokától  kb. 150 km-re délkeletre. A tengerparti sáv általában keskeny, a partvonal természetes kikötőkben szegény, a domborzat a szárazföld belseje felé meredeken emelkedik. Felszíne két alapvető területi egységre osztható:
belső fennsík, ami átlagosan 1000-1400 méterrel van a tengerszint felett;
a fennsík és a partvonal között húzódó terület.

A felföldből, melynek csapadékvizeit nyugat felé az Orange, kelet felé pedig a Limpopo folyó vezeti el, és amely északnak a Kalahári-medence felé fokozatosan süllyed, magányos hegykúpok és hosszan elnyúló hegyvonulatok emelkednek ki. A felföld keleti szegélyén húzódik a Drakensberge, ennek több csúcsa (köztük a 3446 méteres Injasuti, az ország legmagasabb pontja) meghaladja a 3000 métert. Ettől nyugatra, Fokföld tartomány déli részén két medencét kereteznek a hegyek: a Drakensberge és annak fokföldi előhegyei (Swartberge, Langeberg) között terül el a Great Karroo, illetve a Little Karroo. A felföldtől távolabb a magányos Tábla-hegy homokkő tömege emelkedik ki a Fokföldi-síkságból; lábánál a Tábla-öbölben fekszik Fokváros.

Az ország leghosszabb folyója az Orange  (vagy Oranje). Teljes hossza 2092 km, vízgyűjtő területe 1 020 000 km². A Drakensberge (Sárkány)-hegységben a 3299 m magas Mont aux Sour csúcs környékén ered, majd Lesotho területén áthaladva folyik nyugati irányban. Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság között határfolyót képez, s az Alexander-öbölnél éri el az Atlanti-óceánt. Legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Vaal, míg a bal oldaliak közül a Brak méltó említésre. Az Orange közepes vízhozama a torkolatnál 800 m³/s. Az állam másik nagy folyója a Limpopo, ami Crocodil folyó néven a Witwatersrand-hegységben ered. Bal oldali mellékfolyójával, a Marocóval történő egyesülése után változik a folyó neve Limpopóra. 460 km hosszan a Dél-Afrikai Köztársaság és Botswana, illetve Zimbabwe határfolyója. Az Indiai-óceánt Mozambikon  keresztül éri el. A Limpopo jobb oldali mellékfolyói a torkolat felé haladva: a Mogol, a Palala, a Mogalakwena és a Sand. Az ország egyéb folyói közül az Atlanti-óceánba ömlik a Buffels és az Olifants. Az Indiai-óceán a végcélja a következő folyóknak kelet felé haladva: Breede, Gourits, Groote, Sondags, Great Fish, Great Kei, Umzibwubu, Mkamanzi, Umgeni, Tugela.

Víztározók: a Vaal-folyón a Vaal-víztározó és a Bloemhofi-víztározó; az Olifants-folyón Transvaal-tartományban a Loskop-víztározó; az Oranje-folyón a Hendrik Verwoerd-víztározó. Itt található a világ második legmagasabb vízesése, a 948 méter magas Tugela-vízesés. Jelentős vízesése még az Orange-folyón az Augrabies-vízesésAz ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek.

Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el.

A zuluk és a búrok között folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legyőzték a zulukat.

A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában több ezer katonájukat feláldozva elfoglalták a mai KwaZulu-Natal területét.