Niger egy ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (Tenere és Száhel), fővárosa Niamey, lakossága 11 665 937 fő.

Bár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara  része, ötezer éve az ország északi vidéke termékeny füves puszta volt. Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok, harci szekerek voltak itt, összetett kultúra alakult ki legkésőbb i.e. 10 000 körül.

Niger területét a középkortól kezdve fontos karavánutak szelték át, és területén több nagy birodalom alakult ki (Mali, Ghánai). A Niger folyó mentén a Szongai Birodalom állt fenn a 9. századtól, az Észak-Nigériával határos terület a 11. századtól Zinder és hausza államok része lett. A Csád-tótól északnyugatra fekvő részek Kanem-Bornu államhoz tartoztak. A 18.-19. században e birodalmak felbomlottak, és a terület a harcos tuaregek birtoka lett.

A 19. században kerültek kapcsolatba a nyugatiakkal, akkor, amikor az első európaiak - nevezetes közülük a brit Mungo Park és a német Heinrich Bart - felderítették a területet, a Niger folyó forrását keresve. Ekkortól története párhuzamos a többi nyugat-afrikai francia gyarmatéval. Számos francia expedíció kereste fel a vidéket, majd 1883 és 1899 között katonai erővel meghódították, de csak 1922-re sikerült a tuaregeket teljesen meghódoltatni. Az 1901-ben létrehozott Niger Katonai Territóriumot 1904-ben Francia Nyugat-Afrika része lett, 1922-ben a felső-szenegáli és nigeri területekből megszervezték Niger Gyarmatot a mai Niger területén. Átmenetileg Felső-Volta (ma Burkina Faso) is ehhez a gyarmathoz tartozott 1932 és 1947 között. Az országban első ízben megtartott választások után, 1958. augusztus 3-án a Francia Közösség autonóm köztársasága lett, majd 1960. augusztus 3-án elnyerte teljes függetlenségét.

Hamani Diori elnöknek a hatalmát 1974-ben Seyni Kountché ezredes megdöntötte. Az első szabad választásokat csak 1993-ban tartották meg.