Benin, hivatalosan a Benini Köztársaság (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franciául République de Bénin) független állam Afrika nyugati részén. Nyugatról Togo, keletről Nigéria, északról Burkina Faso és Niger szomszédos vele, délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl alkot vele határt. Fővárosa Porto Novo, de a kormányzati székhely az ország legnagyobb városában, Cotonouban található, amely Benin kulturális központja is egyben.

Nyugat-Afrikában terül el, Togo és Nigéria között. Az Atlanti-óceántól közel 700 km hosszan nyúlik észak felé a Niger völgyében. A parti síkság szavannákon keresztül félszáraz klímájú alacsony hegyekig, felföldekig emelkedik.

Észak-déli kiterjedése 650 km, nyugati-keleti pedig 320 km. Az országnak 1989 km határa van. Ebből Burkina Fasoval 306 km, Nigerrel 266 km, Nigériával 773 km és Togóval 644 km.

Domborzat
A térképre tekintve az ország alakját egy fagylalttölcsérhez hasonlónak találjuk. Az ország tengerpartja - ami a Rabszolgapart része - dűnékben, mocsarakban és lagúnákban gazdag, de hangulatos fürdőhelyek is találhatók a kb. 100 km-es partszakaszon. A parttól távolabb pálmaligetek zöldellnek, észak felé a domborzat enyhén emelkedik. A talaj termékeny, agyagos-homokos, ez a "Terre de Barre" vidék, ahol a trópusi őserdő nagy részét kiirtották, hogy így nyerjenek termőterületeket. Közép-Benin egy kristályos kőzetből álló fennsík. Észak-Nyugaton az Atakora-hegység húzódik, füves, szavannával borított platói között meredek, erdős völgyek találhatók. A fennsík északkelet felé a Niger-síkságig fokozatosan lejt, észak felé a Pendjari-síkság felé meredeken szakad le. Legmagasabb pont: Mont Sokbaro, 658 m.

Vízrajz
Az országot délről a Guineai-öböl határolja. A partvonal mögött csendes vízű lagúnák vannak, mint pl. a Nokoué-tó és az Ahémé-tó. Az országon közepén észak-déli irányban folyik az Ouémé-folyó az Atakora-hegységből az óceánig, a déli síkvidéken a Lama-mocsáron keresztül. Az ország északi határát Burkina Faso felé a Pendjari-folyó, Niger felé a Niger-folyó jelenti. A Mékrou-folyó pedig mind Burkina Faso-val, mind Nigerrel határfolyót képez. Az Atakora-hegységben ered a Niger jobb oldali mellékfolyója az Alibori.

Éghajlat
Éghajlata délen egyenlítői, kétperiódusos esőeloszlással (április-július, szeptember-november), északon trópusi. A havi átlaghőmérséklet északon 24-33 °C, délen 26-29 °C. Az éves csapadékmennyiség 1000–1400 mm.

Élővilág, természetvédelem
Délen alig maradt nyoma az eredeti trópusi őserdőnek, helyébe haszonnövényeket telepítettek, mint kapokfát, olaj- és kókuszpálmát vagy nemesfákat, pl. mahagónit és ébenfát. Az ország legnagyobb részét nedves szavanna borítja, gyakran elcsenevészesedett fákkal, ami az égetéses erdőirtás következménye, valamint méteres füvekkel (pl.elefántfű). A Niger- és Pendjari-síkság száraz szavanna, gyér erdőkkel és alacsony füvekkel.

Az állatvilágot elsősorban a szavannai fajok képviselik: antilop, bivaly és oroszlán, valamint sokfajta madár és kígyó, a folyókban krokodil.

Nemzeti parkjai
A Burkina Fasoval közös Pendjari Nemzeti Park a Pendjari-folyó völgyében található. A "W" Nemzeti Park pedig Nigerrel közös. Mindkét rezervátumban van víziló, krokodil, elefánt, oroszlán, gepárd, bölény és antilop.

Természeti világörökségei
Jelenleg nincs a természeti világörökség listáján benini terület. 1996 óta fekszik az UNESCO előtt a benini kormány javaslata, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé a "W" Nemzeti Parkot.